Tetőfelület kalkulátor

Ez a tetőfedés legköltségesebb számolási hibája. A ház alapterülete 100 m², a tetőre viszont nem 100 m² cserép megy, hanem – 35 fokos hajlásszög esetén – 122 m². Aki az alapterületet rendeli meg, több mint egy raklapnyi cseréppel marad alul, és a második rendelésnél már más gyártási tételből, más árnyalatban kapja a pótlást.

A geometria egyszerű: a tetősík egy derékszögű háromszög átfogója, a vízszintes vetület a befogója. A kettő aránya 1 / cos(hajlásszög) – ez a szorzó. Ezért igaz az, ami elsőre furcsán hangzik: 60 fokos tetősík pontosan kétszer akkora, mint a vetülete.

Amit a szorzó előtt tisztázni kell:

• A vetület nem a lakóterület, hanem a tető vízszintes vetülete – vagyis az ereszkinyúlással együtt. Egy 10 × 10 méteres házon 50 cm-es ereszkinyúlás körben már 11 × 11 = 121 m² vetületet jelent, nem 100-at.
• A nyeregtető két azonos síkból áll: a teljes vetület egyszer szorzódik, nem kétszer. Az „×2” csak akkor jön be, ha külön-külön számolod a két oldalt.
• Kontytető esetén a kontyfelületek szöge eltérhet a fő tetősíkétól; ott síkonként kell számolni.
• Manzárdtetőnél két különböző hajlásszög van, két külön szorzóval.

Az építkezésen háromféleképpen beszélnek ugyanarról a dologról, és a három nem ugyanaz a szám:

• Fok: a tetősík és a vízszintes bezárt szöge. Ez a leggyakoribb megadás, és ez megy a szorzóba.
• Százalék: emelkedés osztva a vízszintes távolsággal. 45° = 100%, 30° ≈ 58%, 26,6° = 50%. A százalék tehát nem a fok kétszerese vagy fele – 100% nem meredek falat jelent, hanem 45 fokot.
• Arány („1:2 lejtés”): emelkedés : vízszintes. Az 1:1 pontosan 45°, az 1:2 kb. 26,6°.

A hajlásszög nemcsak a mennyiséget, hanem a fedés lehetőségét is meghatározza. Minden cseréptípusnak van minimális hajlásszöge (a gyártó által megadott szabványos érték), ami alatt a fedés csak kiegészítő intézkedéssel – vízzáró alátétfedéssel, ragasztott fóliaátfedésekkel – alkalmazható. Hornyolt és betoncserépnél ez jellemzően 22–25° körül van, hódfarkúnál kettős fedésnél 30° fölött. Ha egy tető ez alá megy, ott nem cserép, hanem lemez- vagy zsindelyfedés a helyes válasz.

A számítás alapja mindig a tetőfelület, nem a vetület. Egy 100 m²-es tetősíkra, 8% ráhagyással:

• Hornyolt (natúr) cserép: 13 db/m² → 1404 db. A klasszikus magyar tetőcserép, kb. 45 kg/m² önsúllyal.
• Betoncserép: 10 db/m² → 1080 db. Nagyobb elem, kevesebb darab, de nehezebb egyenként.
• Hódfarkú cserép kettős fedésben: 32 db/m² → 3456 db. A legnagyobb önsúlyú fedés, kb. 65 kg/m² – ezt a tetőszerkezetnek bírnia kell.
• Tetőléc 33 cm-es lécosztással: 3,1 fm/m² → 335 folyóméter, ami 4 méteres szálban kb. 84 db léc.
• Tetőfólia: 1,15 m²/m² → 115 m², a 8% ráhagyással 124 m². A 15% az átfedés – a tekercseket 10–15 cm-es rásimítással kell fektetni.
• Trapézlemez: 1,15 m²/m² → 124 m², ugyanaz a logika: a hosszanti és keresztirányú átfedés eszi meg a többletet.

A kúpcserepet soha ne a tetőfelületre számold, hanem a gerinc és az élek hosszára: folyóméterenként 2,5 db. Egy 12 méteres gerinchez tehát 30 kúpcserép kell, függetlenül attól, mekkora alatta a tető.

A 8% ráhagyás nem túlzás: a vápák, a kéménykörnyék, a tetőablakok körüli vágások, valamint a szállítási törés ennyit elvisz. Bonyolult, sok vápás tetőnél 10–12%-kal is lehet számolni, egyszerű nyeregtetőnél 5% is elég. A tetőfedés súlyát pedig érdemes ellenőrizni: egy 122 m²-es hódfarkú fedés 65 kg/m²-rel közel 8 tonna – ez statikai kérdés, nem részletkérdés.