1 köbméter fa hány méter?

A méter egy irányban mér, a köbméter háromban. 1 m³ = 1 m × 1 m × 1 m, vagyis egy egyméteres kocka. Ezért értelmetlen kérdés, hogy „1 köbméter hány méter” – ugyanúgy, ahogy azt sem kérdezzük, egy négyzetméter hány méter.

Van viszont egy eset, amikor a kérdésnek van értelme: ha ismered a keresztmetszetet. Fűrészárunál pontosan ez a helyzet, ott a köbméter tényleg átváltható folyóméterre:

folyóméter = 1 m³ ÷ (szélesség × vastagság méterben)

• 10 × 10 cm-es gerenda: 1 m³ = 100 folyóméter
• 15 × 15 cm-es gerenda: 1 m³ = 44,4 fm
• 5 × 10 cm-es szelemen: 1 m³ = 200 fm
• 2,5 × 10 cm-es deszka: 1 m³ = 400 fm
• 2 × 10 cm-es léc/deszka: 1 m³ = 500 fm
• 5 × 5 cm-es léc: 1 m³ = 400 fm

3 köbméter esetén egyszerűen hármasával szorozd ezeket: 3 m³ tízszer tízes gerenda 300 folyóméter.

Itt van a tűzifavásárlás legnagyobb átverési pontja. Ha valaki „köbméter tűzifát” kínál, meg kell kérdezni, melyik köbmétert érti – a három között akár 40% különbség is lehet ugyanazon a néven.

• Tömör köbméter (tm): tiszta faanyag levegő nélkül. Ilyen fizikailag csak rönkként létezik; hasított fánál mindig számított érték.
• Erdei köbméter (em): 1 méteres hasábok szabályosan egymásra rakva, 1 × 1 × 1 méteres rakatban. A hasábok közötti hézagok miatt ebben átlagosan 0,68 tömör m³ van – tehát egyharmada levegő. Az erdészetek jellemzően így árulnak.
• Ürméter (térfogatméter): 25–33 cm-esre kuglizott, hasított fa rakva, szintén 1 × 1 × 1 méteres rakatban. A rövidebb, hasított darabok jobban illeszkednek – de a hasítás miatt szabálytalanabbak: 0,62 tömör m³ körül.

Ebből következik a legfontosabb átváltás: 1 erdei m³ ≈ 1,1 ürméter. Ha az erdészettől 5 erdei m³ egyméteres fát hozatsz, és otthon feldarabolod és felhasogatod, kb. 5,5 ürméternyi rakatot kapsz – ugyanabból a fából. Nem lett több fa, csak másképp áll a rakásban.

A klasszikus trükk ennek a fordítottja: az eladó erdei köbméter árán ad ürmétert (kevesebb fa ugyanannyi pénzért), vagy ami még rosszabb, ömlesztve, dobálva hozza a fát. Egy dobált köbméterben csak 0,4–0,45 tömör m³ van, vagyis ugyanabban a platótérfogatban a rakott mennyiség kétharmada. Ha a fuvaros nem hajlandó lerakodás után rakatba rakni és megméretni, az önmagában figyelmeztető jel.

A mérés egyszerű, csak meg kell csinálni – lerakodás előtt, nem utána:

• Mérd meg a rakatot: szélesség × magasság × mélység méterben. Egy 2 m hosszú, 1,2 m magas, 0,33 m mély rakat 0,79 ürméter – nem 1.
• Nézd meg, rakva vagy dobálva van-e. A platón dobált fát nem lehet ürméterben elszámolni; kérd, hogy rakják át, vagy alkudj a különbségre.
• Ellenőrizd a hosszt. 25 cm-es fából ugyanabba a rakatba több fér, mint 33 cm-esből, de ha 33-at kértél és 40-et kaptál, a kályhádba nem fog beférni.
• Nedvességmérő: egy pár ezer forintos szúrós mérő a friss hasítási felületen mérve megmondja, tényleg légszáraz-e a fa. 20% alatt jó, 30% fölött még nem tüzelhető.
• Mérlegjegy: ha súlyra vetted, a hídmérleg jegye a bizonyíték. Ilyenkor viszont a nedves fa a rosszabb üzlet – vizet fizetsz ki fa áron.