Beton kalkulátor

A betonmennyiség kiszámítása triviális: hossz × szélesség × vastagság, mindent méterben. Egy 5 × 4 méteres, 10 cm vastag aljzat 5 × 4 × 0,1 = 2 m³. A hiba nem itt szokott becsúszni, hanem abban, ami a képletből kimarad:

• Az aljzat nem sík. A tükör alja szinte soha nem tökéletesen vízszintes; a mélyedéseket a beton tölti ki. Egy átlagos, tömörített zúzottkő ágyazaton ez 5–10% többletet jelent.
• Lejtés. Kocsibeállónál és teraszon 1,5–2% lejtést kell adni a víznek. Egy 5 méter hosszú felületen a 2% lejtés a végén 10 cm-es szintkülönbség – ha a vastagságot a vékonyabb végén mérted, jócskán alábecsültél. Számolj az átlagos vastagsággal.
• Zsalu kihajlása. A friss beton nyomja a zsalut; egy gyengén kitámasztott oldaldeszka centikkel kidudorodik.
• Tömörödés. A vibrált beton kissé leül, a kézzel bedolgozott is.

Ezért mindig rendelj 5–10%-kal többet, mint a geometriai eredmény. Mixerkocsis szállításnál különösen: a hiányzó fél köbméter miatt kihívott második forduló többe kerül, mint az elsőnél megrendelt fél köbméter felesleg. Készíts elő egy zsaluzatot vagy egy tervezett járdaszakaszt, ahová a maradék mehet.

Ez a döntés nagyjából 2–3 köbméternél dől el, és a mennyiségen kívül a minőségen is múlik.

Helyszíni keverés esetén a cementszükséglet a betonosztálytól függ. Köbméterenként:

• C8/10 (sovány beton, szerelőbeton): 200–240 kg, azaz 8–10 zsák
• C16/20 (járda, kocsibeálló, sávalap): 280–300 kg, azaz 11–12 zsák
• C20/25 (általános szerkezeti beton): 320–350 kg, azaz 13–14 zsák
• C25/30 (vasbeton lemez, koszorú): 350–380 kg, azaz 14–15 zsák

Vagyis a 2 m³-es aljzatbetonhoz C16/20 minőségben 24 zsák cement, kb. 2 m³ sóder és 300–330 liter víz kell. A részletes arányokat a keverési arány oldalon találod, és ott van az is, miért nem lesz 1 m³ sóderből több, mint 0,9–1 m³ beton.

Mixerkocsit 3 m³ fölött szinte mindig érdemes hívni, vasbeton szerkezetnél 1–2 m³-nél is. Az üzemi beton szilárdsága garantált és igazolt, egyben érkezik, tehát nincs munkahézag, és a bedolgozási idő nem a keverő tempójától függ. Cserébe: kell hozzá megközelítés, a kocsi nem mindenhová áll be, és a kiszállításnak minimumdíja van.

A kézi bedolgozás terhét sem szabad alábecsülni: 1 m³ beton kb. 2,4 tonna, egy 65 literes talicskával 15–16 forduló, két embernek a keveréssel együtt 2–2,5 óra.

A vastagságot nem a beton „biztonsága”, hanem a terhelés és az alap dönti el. Az alapelv: a jól tömörített, teherbíró ágyazat többet ér, mint a plusz 5 cm beton.

• Járda, kerti út (8 cm): gyalogos terhelésre elég. Alatta 10–15 cm tömörített zúzottkő.
• Aljzatbeton (10 cm): az általános belső aljzat. Alatta szigetelés és/vagy kavicságyazat.
• Kocsibeálló (12–15 cm): személyautóra 12 cm, teherautóra, lakókocsira 15–20 cm. Ide már hálós vasalás kell.
• Alaplemez: statikai kérdés, nem ökölszabály – oda terv kell.

A dilatáció az, amit a leggyakrabban hagynak ki. A beton zsugorodik, és ha nincs hova, akkor magától repedezik. Nagyobb, összefüggő felületet 3–4 méterenként osztani kell dilatációs hézaggal vagy bevágással, a hézagot pedig a betonozás után 24–48 órán belül kell bevágni. A fal mellett szegélydilatációs szalag kell, hogy a lemez a faltól elváljon.

És az utókezelés: a friss betont legalább 5–7 napig nedvesen kell tartani, nyáron fóliázva vagy locsolva. A gyorsan kiszáradó felület porlik és repedezik – a beton szilárdságának jelentős része ebben az egy hétben épül fel. További viszonyítási pontok: 1 m³ beton hány m²-re elég, illetve 1 m³ beton súlya.