Kerítés kalkulátor

Ez a kerítésépítés legegyszerűbb és legtöbbször elrontott szabálya. Ha a kerítés 30 méter hosszú és az oszloposztás 2,5 méter, akkor 12 szakasz lesz – de a szakaszok végén ott áll egy-egy oszlop, és a legutolsó szakasz végén is kell egy. Vagyis 13 oszlop, nem 12.

Kicsi a különbség, de egy oszlop hiánya a szállítás után derül ki, amikor a szerelés már fut. Néhány további pont, ami módosítja a darabszámot:

• Sarok: minden töréspontnál egy oszlop áll, ami mindkét irányban végoszlop. A telket körbekerítve viszont a kör bezárul, ott a szakaszok és az oszlopok száma megegyezik.
• Kapu és kiskapu: a kapu két oldalán önálló, erősebb (jellemzően vastagabb falú, hosszabb és mélyebbre betonozott) oszlop kell. Ezeket vedd ki a táblás szakaszokból, és számold külön.
• Maradék szakasz: ha a hossz nem osztható 2,5-tel, a maradékot ne az utolsó szakaszba told – oszd el egyenletesen, vagy vágd le az egyik táblát. A 2,5 méteres táblát a hegesztett bordák között lehet rövidíteni.
• Lejtős terep: lépcsőzött kerítésnél minden lépcsőnél nő az oszlopok terhelése és sokszor a hosszuk is – itt érdemes a szakaszhosszt 2 méterre csökkenteni.

A kerítés nem attól dől el, hogy gyenge a tábla, hanem attól, hogy az oszlop megmozdul. Magyarországon a fagyhatár 70–80 cm mélyen van, és a fagyás–olvadás ciklus az ennél sekélyebb alapot évről évre kiemeli és megbillenti. Ezért a szabály: az oszlopalap legalább 80 cm mély legyen, síkvidéken is.

• Méret: 30×30×80 cm-es gödör = 0,072 m³ beton oszloponként. Ez egy 13 oszlopos, 30 méteres kerítésnél 0,94 m³ – gyakorlatilag egy köbméter.
• Kapuoszlopnál ennél lényegesen több: 40×40×100 cm-es gödör 0,16 m³, és a kapu tömege miatt ez az indokolt.
• Beton minősége: C16/20 bőven elég, ez helyszínen keverve 1 rész cement : 6–7 rész sóder. A cementszükséglet köbméterenként kb. 300 kg, azaz 12 zsák.
• A gödör alja ne legyen betonozva teljesen zártra: 10 cm kavicságyazat a gödör aljába elvezeti a vizet, és az oszlop nem áll állóvízben.
• Kiállás: a beton felszíne domborodjon el az oszloptól, hogy a csapadék elfolyjon róla.

A betonozás után az oszlopot legalább 3–5 napig nem szabad terhelni. A táblák felszerelése előtti türelmetlenség a második leggyakoribb hiba a sekély gödör után.

A négy elterjedt magyar megoldás anyagigénye folyóméterenként lényegesen eltér:

• 3D táblás kerítés: 0,4 db tábla és 0,4 db oszlop folyóméterenként (2,5 m-es tábla). A legkevesebb bajjal járó megoldás – nem lóg meg, nem kell feszíteni, és egy ember is fel tudja szerelni.
• Drótháló: 25 folyóméteres tekercsben árulják, tehát 0,04 tekercs kell folyóméterenként – 30 méterhez 2 tekercs (1,26-ból nem lehet vásárolni). Olcsóbb, de feszítőhuzal, feszítőrúd és sarokmerevítés nélkül pár év alatt meglóg.
• Beton kerítéselem: 2 méter széles elemekkel 0,5 db folyóméterenként, azaz 30 méterhez 15 elem. Nehéz, két ember és gyakran gép kell hozzá, viszont teljes takarást ad.
• Léckerítés: 10 cm széles léc, 2 cm réssel: 8,3 db folyóméterenként, tehát 30 méterhez kb. 250 léc – plusz a vízszintes tartók. Itt a lécek árán túl a felületkezelés a valódi tétel, és azt 3–5 évente ismételni kell.

Az anyagmennyiségre mindig tegyél 5% ráhagyást: a szállítási sérülés, az elvágott tábla és a lejtő miatti korrekció ennyit elvisz. Lécnél inkább 10%-ot, mert a görbe vagy repedt darabokat ki fogod dobni.