Határidő számítás kalkulátor

A határidő-számításban a legelső kérdés, hogy mikben van megadva a határidő, mert a háromféle mérték egészen más végdátumot ad ugyanabból a kezdőpontból.

• Napokban (naptári nap): minden nap számít, hétvége és ünnep is. A „15 napon belül” tehát két hétvégével együtt értendő.
• Munkanapokban: a hétvégék és a munkaszüneti napok kimaradnak. Ugyanaz a „15 munkanap” naptárban általában három hét, ünnepekkel tűzdelt időszakban több.
• Hónapokban vagy években: ez nem 30 nappal számol, hanem a megfelelő napig tart. Egy január 20-án induló egyhónapos határidő február 20-án jár le. Ha az adott hónapban nincs olyan sorszámú nap – például egy január 31-i kezdet egy hónapos határideje –, akkor a hónap utolsó napja a lejárat.

Ezért ad ugyanaz a kalkulátor egyszerre napot, hetet, hónapot és munkanapot: a szerződések, felszólítások és hatósági levelek nem ugyanabban a mértékben fogalmaznak, és a különbség hetekben mérhető.

Ez a határidő-számítás legfontosabb, és a mindennapokban leggyakrabban elrontott szabálya. Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) 52. §-a rögzíti a napokban, munkanapokban, hónapokban és években megállapított határidők számítását, és a magánjogi határidőknél is ez a logika az uralkodó:

• A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Vagyis ha a levelet március 2-án veszed át, és 8 napod van, a számlálás március 3-tól indul, és a határidő március 10-én jár le – nem 9-én.
• A munkanapokban megállapított határidő számításánál a hétvégék és a munkaszüneti napok kimaradnak – ezek a napok tehát „nem telnek”.
• Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le. Egy december 25-én lejáró határidő tehát a következő munkanapon, december 28-án (hétfőn) jár le.
• A határidő az utolsó nap végéig tart – ami postai úton a feladást, elektronikus úton a beérkezést jelenti. A postára adás napja számít, nem a megérkezésé.

A kalkulátor ezt a logikát követi: a munkanapok számításánál a kezdőnapot nem, a zárónapot viszont beleszámolja.

Ez a leírás a szabály ismertetése, nem jogi tanácsadás. A határidőkre az adott eljárásra vonatkozó jogszabály speciális rendelkezései is vonatkozhatnak, és a szerződések saját számítási módot is kiköthetnek. Konkrét ügyben – különösen jogvesztő határidőnél, fellebbezésnél, keresetindításnál – ügyvédhez vagy az eljáró hatósághoz kell fordulni.

2026-ban tizenegy munkaszüneti nap van, ezek közül nyolc esik hétköznapra – vagyis nyolc munkanapot vesz el az évből. A teljes év 365 napjából 104 hétvégi nap és 8 hétköznapra eső ünnep jön le, marad 253 munkanap.

A gyakorlatban ezek a torlódási pontok:

• Április 3. (nagypéntek) és április 6. (húsvéthétfő): négynapos összefüggő szünet, amiben mindössze két munkanap vész el, de az ügyintézés egy hétre megáll.
• Május 1. (péntek) és május 25. (pünkösdhétfő): két háromnapos hétvége; májusban emiatt csak 19 munkanap van, ez az év legrövidebb hónapja munkanapban.
• December 25. (péntek) és 26. (szombat): a karácsony második napja szombatra esik, tehát az ünnepnapokból csak egy munkanap vész el.
• Március 15. és november 1. vasárnapra esik – ezek 2026-ban egyáltalán nem csökkentik a munkanapok számát.

Fontos kiegészítés: a keddre vagy csütörtökre eső munkaszüneti napok mellé a Kormány munkanap-áthelyezést rendelhet el az adott évre kiadott rendeletében – ilyenkor egy hétköznap pihenőnappá válik, cserébe egy szombat munkanap lesz. Ez az éves összesen munkanapszámot nem változtatja meg, a hónapok közötti eloszlást viszont igen. Az áthelyezett napokat mindig a hatályos rendeletből érdemes ellenőrizni, mert a naptárprogramok ezt nem mindig követik.