Négyzetméter átváltás – minden irányba

Ez a leggyakoribb hiba a területszámításban. Hosszúságnál 1 m = 10 dm, tehát tízszeres a szorzó. Területnél viszont két irányban is mérünk, és a tízszeres mindkét irányban érvényes:

1 m² = 1 m × 1 m = 10 dm × 10 dm = 100 dm²

Ugyanez a logika viszi tovább a sort: 1 dm = 10 cm, tehát 1 dm² = 100 cm², és így 1 m² = 100 × 100 = 10 000 cm². Térfogatnál pedig már három irányban szorzunk, ezért ott ezres a lépcső: 1 m³ = 1000 dm³.

• Hosszúság: szomszédos egységek között ×10 – 1 m = 10 dm = 100 cm
• Terület: szomszédos egységek között ×100 – 1 m² = 100 dm² = 10 000 cm²
• Térfogat: szomszédos egységek között ×1000 – 1 m³ = 1000 dm³ = 1 000 000 cm³

Gyakorlati következmény: egy 20 × 30 cm-es csempe területe nem 6 dm², hanem 600 cm² = 0,06 m². Egy 10 m²-es fal burkolásához ezért 167 darab ilyen csempe kell, nem 17.

A területegységek felfelé is százas lépcsőben haladnak, csak a nevük nem árulja el:

• 1 ár = 100 m² – ez lenne a „négyzetdekaméter”, egy 10 × 10 m-es négyzet. A telekhirdetésekben él: „20 áras telek” = 2000 m².
• 1 hektár = 100 ár = 10 000 m² – egy 100 × 100 m-es négyzet. Részletesen: 1 ha hány m².
• 1 km² = 100 hektár = 1 000 000 m² – egy 1000 × 1000 m-es négyzet.

A „négyzetdekaméter” és a „négyzethektométer” elnevezés elméletileg létezik, de a gyakorlatban senki nem használja – helyettük az ár és a hektár rögzült, mert a mezőgazdaság már a méterrendszer bevezetése előtt így számolt.

Az ingatlanoknál nem elég tudni az átváltást, azt is tudni kell, mit mérnek. Ugyanaz a lakás háromféle számmal szerepelhet:

• Nettó (hasznos) alapterület: a helyiségek padlófelülete, falak nélkül. Ez az ingatlanhirdetések alapja és a tulajdoni lapé is.
• Bruttó alapterület: a falakkal együtt mért terület. Egy 60 m² nettó lakás bruttóban 68–72 m², mert a válaszfalak és a külső falak elviszik a különbözetet.
• Erkély, terasz, tároló: ezek jellemzően nem, vagy csak részben (50%-ban) számítanak bele a hirdetett méretbe – érdemes rákérdezni.

Tetőtéri lakásnál külön szabály van: a 1,90 méternél alacsonyabb belmagasságú részek nem számítanak bele a hasznos alapterületbe. Egy 70 m² alapterületű tetőtér így könnyen 52 m²-es lakásként szerepel. A tipikus szobaméretekről a hány négyzetméter egy szoba oldal ír részletesen.