Keresés

Eddigi látogatóink száma


Nyugdíjkalkulátor


NyugdíjkalkulátorAmikor a nyugdíjról kívánunk tájékoztatást kapni, mindenekelőtt a nyugdíjtörvény 2012. évi változásait kell megismerni. A magyarországi állami nyugdíjtörvényről az 1997. LXXXI. törvény rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a kormány szerint nem vált be a hárompilléres nyugdíjrendszer, 2012-ben jelentős változtatásokra került sor, melyek közül talán a leglényegesebb a nyugdíjkorhatárokra vonatkozik.


A változások közül is a legfontosabb, hogy megszűntek a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségei. Azok a nyugdíjak, amelyek folyósítása korhatár előtti nyugdíj címén történt, szociális ellátássá kerültek átalakításra, melyekre már nem járnak a nyugdíjas kedvezmények. Az ellátást a költségvetés finanszírozza, míg a nyugdíjakat a társadalombiztosítás.

 

 

Számolja ki a nyugdíjázásának dátumát a nyugdíjkalkulátor rendszerünk segítségével!


  



A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése a következő nyugdíj fajtákat érintette:
-    az előrehozott  és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj
-    a korkedvezményes nyugdíj
-    bányász- és művésznyugdíj
-    a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja
-    a korengedményes nyugdíj
-    a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja.

Az öregségi nyugdíjkorhatár ma Magyarországon 65 év. Ennek bevezetése fokozatos; először az 1957.-ben születettek fogják elérni. Az öregségi nyugdíj jogosultság feltétele: minimum 20 év szolgálati idő. A fokozatosság azt jelenti, hogy az 1952 előtt születettek 62 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Születési évenként fél évvel tolódik ki a jogosultság feltétele, míg az 1957.-ben születettek elérik a 65 évet. Fentiek alól egyetlen kivétel létezik: azok a nők, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek - beleszámítva olyan ápolási időt, amelyre terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és segély, gyermeknevelési támogatás vagy súlyosan fogyatékos gyermek ápolása utáni díj járt – korhatártól függetlenül /tehát nem a jogosultsági, hanem a szolgálati idő figyelembe vételével/ nyugdíjba mehetnek. A szükséges 40 év öt gyermek után 1 évvel, minden további gyermek után további 1 évvel, maximum 7 évvel csökken. A szolgálati időbe nem számítanak bele a tanuló évek, a munkanélküli ellátás és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék.

Korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás létrehozására a munkáltató és a munkavállaló között 2011. december 31.-ig volt lehetőség. Ez a nyugdíjforma – a korábbi szabályozás szerint – utolsónak az 1953.-ban születetteket illette meg akkor, ha 37 év szolgálati idejüket betöltötték, és munkáltatójuk vállalta a korengedményes nyugdíj miatti egyösszegű fizetési kötelezettséget. Az ily módon kifizetésre kerülő ellátások a nyugdíj változása szerint változnak és a nyugdíj korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként folyósítják azokat tovább. A változás érinti a hivatásos állományú dolgozók szolgálati nyugdíját is, ami szolgálati járandóságra kerül átalakításra, és ami személyi jövedelemadó köteles. A járandóság minimuma a 2011. december 31.-i minimálbér másfélszerese.

Az öregségi nyugdíj 2013.-ban változik jelentősen. Mértékét a szolgálati idő és a nyugdíjba beszámítható havi bruttó átlagkereset összege határozza meg. Jelentős különbség mutatkozik azonban abban a tekintetben, hogy a nyugdíjba vonuló csak az állami nyugdíjkasszának volt-e tagja, illetve, hogy a magánnyugdíj kasszában felhalmozott megtakarítását átvitte-e az állami nyugdíjkasszába, vagy a magánnyugdíj pénztár tagja maradt. Néhány példával kívánjuk érzékeltetni a különbséget: Előbbi esetben 20 év szolgálati idő után a havi bruttó átlagkereset 33%-a a nyugdíj, utóbbi esetben 24,40%. 30 év szolgálati idő után a vonatkozó százalékok: 49,5 illetve 36,6%, 40 év után 66 illetve 48,8%. A növekedés mértéke is jelentősen eltér: az állami nyugdíjkasszában lévők esetében évente 1,65%, a magánnyugdíj pénztár tagjai esetében ez 1,22%. A nyugdíjról tudni kell, hogy az öregségi nyugdíj 2013. évi és további összegének felső határa a kiszámítás alapjául szolgáló havi átlagkereset. Ez az összeg akkor növekedhet még, ha valaki legalább 30 naptári napos szolgálati időt szerez; ez esetben az öregségi nyugdíj még további 0,5%-kal nőhet. A nyugdíjakat az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Az éves folyósítási időpontokról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ad ki tájékoztatást. A folyósítás havonta történik postai úton, vagy bankszámlára történő átutalással nyugdíj törzsszámra való hivatkozással. A kifizetés akkortól történik, amikortól a nyugdíj jogosultság megállapításra került és a jogosultság megszűnéséig tart. Amennyiben haláleset történik, annak a hónapnak a végéig tart a jogosultság, amikor az elhalálozás bekövetkezett. Postai továbbítás esetén a postára a tárgyhó 14. napjáig érkezik meg a nyugdíj. Bankszámlára ez évben a tárgyhó 15. napjáig történik meg a nyugdíjösszegek beérkezése. A nyugdíjas esetleges cím- és névváltozásait haladéktalanul be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. Nézzük meg, hogy mik a nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségei. A saját jogon járó nyugdíjak ma Magyarországon nem adóznak. A nyugdíj melletti munkavállalás lehetőségét egy bizonyos keretösszeg határozza meg. Ez a keretösszeg 2012. évben a minimálbér 18-szorosa, azaz 1. 674.000.- forint. Amennyiben a nyugdíjas éves keresete ezt az összeget nem éri el, nyugdíját korlátozás nélkül felveheti. Amennyiben a keretösszeg elérése megtörténik, a nyugdíj folyósítását a következő hónaptól az év végéig szüneteltetni kell. A keretösszeg elérését 15 napos határidővel be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Nem minősül nyugdíjas munkának ez évtől azok munkája, akik járadékot kapnak, de nyugdíjas munka azoknak a nőknek a nyugdíj melletti munkavégzése, akik 40 év szolgálati idő alapján öregségi nyugdíjat kapnak.

A nyugdíj melletti jogviszony esetén a nyugdíjas munka után fizetendő járulékok a következők:
10% nyugdíjjárulék
27% szociális hozzájárulási adó
4% egészségbiztosítási járulék illetve 7% nyugdíj szüneteltetése esetén

A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók is egy külön nyugdíjas illetve adózó kategóriát jelentenek. Ők 10% nyugdíjjárulékot és 6.390.- Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó az, aki saját jogú nyugdíjasként vagy öregségi nyugdíjkorhatárt elért özvegyi nyugdíjasként folytat vállalkozói tevékenységet. Nyugdíjas társas vállalkozónak az tekinthető 2012. évi besorolás szerint, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, az a nő, aki 40 év szolgálati idő alapján lett nyugdíjas, aki 1954.-ben, vagy annál korábban született és szolgálati nyugdíjban részesül, vagy aki rehabilitációs járulékot kap. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak nem kell megfizetnie a minimális járulékot. 2012. évben nem lehetnek már nyugdíjas társas vállalkozók azok, akik már nem nyugdíjban, hanem ellátásban részesülnek. Ahogy azt már előbb említettük 2012. év elejétől megszűnt a korkedvezményes nyugdíj. Felmerül azonban a kérdés, hogy helyette lesz-e valamilyen más kedvezmény indokolt esetre. A legvalószínűbbnek látszik egy olyan rendszer bevezetése, ami fenntartaná a korkedvezményt, de az nem nyugdíj, hanem szociális ellátás formájában működne. Ma a korkedvezményes nyugdíj lehetséges esetei egy 1960-as években összeállított lista alapján kerülnek meghatározásra. Ez a lista ma már amúgy is elavult; erre a legnyilvánvalóbb érv, hogy például nem szerepelnek benne gyógyszeripari munkakörök, vagy például csak igen kevés vegyipari munkakört tartalmaz. Legfőbb hibája azonban az, hogy munkaköröket, nem munkakörülményeket tartalmaz, holott az egészségre ártalmas például a három  műszakos munkaviszony, függetlenül attól, hogy az milyen munkakörben fordul elő. Tudósok megállapították, hogy az éjszakai munkavégzés nagyon ártalmas az egészségre, mivel az teljesen ellentétes az emberi bioritmussal. A jelenleg érvényes lista nem ezeket az ártalmakat illetve fokozott igénybevételt veszi figyelembe, hanem a munkaköröket. A korkedvezményes   nyugdíj lehetséges eseteit más –gazdasági – szempontok is befolyásolták. A munkáltatónak a szóban forgó lista alapján foglalkoztatott munkavállalók után korkedvezmény biztosítási járulékot kell fizetnie. Ez a dolgozó bruttó bérének 13%-a, amihez csökkenő mértékben, de az állam hozzájárult. A hozzájárulás 2011.-ben megszűnt. A munkáltató abban az esetben mentesülhet a 13%-os járulék megfizetése alól, ha bizonyítani tudja, hogy a korkedvezményes munkaköri jegyzékben szereplő munkakör nála olyan körülmények között végezhető, hogy a dolgozót nem éri olyan ártalom, ami fokozott terhelést jelentene számára. Az új rendszer kidolgozásánál előtérbe kell helyezni a munkabiztonsági, munkaegészségügyi és a foglalkoztatási szempontokat még akkor is, ha természetesen vannak olyan munkahelyi egészségkárosító tényezők, amelyek a technika mai állása szerint is elháríthatatlanok.
Változott a rendvédelmi dolgozók nyugdíjjogosultsága, akik eddig – koruktól függetlenül – 25 év munkaviszony után jogosultságot szerezhettek nyugdíjra. 2011.-ben 500 ezer fő kapott rokkantsági nyugdíjat; ez az aktív lakosság 10%-a, ami nagyon magas szám. Az ő ellátásukat csak mások nyugdíjbefizetéseiből lehetett fedezni. A rokkantsági nyugdíj is ellátássá alakul át az eddigi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatával.

A nyugdíjról szóló változások érintik az egyéni vállalkozók járulékait is.
A nyugdíjas egyéni vállalkozókat három alapvető változás érinti:
- Megszűnt a korkedvezményes nyugdíj
- A rokkantsági, rehabilitációs ellátások már nem számítanak nyugdíjnak, azok:
  Egészségbiztosítási ellátások
- Megszűnt a segítő családtag status

A kiegészítő vállalkozói tevékenységet saját jogon folytató nyugdíjas adókötelezettségét már fentebb részleteztük. A felsorolt szigorítások mellett természetesen maradtak nyugdíjas kedvezmények. Ezek egy része államilag szabályozott, más részük kereskedelmi és szolgáltató cégek által ajánlott kedvezmények. Az államilag szabályozott kedvezmények közül legjelentősebbek a már ismertetett adókedvezmények és az utazási kedvezmények. Vannak olyan kerületi önkormányzatok is, melyek sok kedvezményes programot ajánlanak a 60 éven felüli lakosaiknak. A második csoportba tartozó kereskedelmi és szolgáltató cégek által ajánlott kedvezmények célzott fontos csoportjai a nyugdíjasok, még akkor is, ha ők általában az olcsóbb fogyasztási cikkek vásárlói. Jelentős ajánlatokkal célozzák ezt a csoportot a vendéglátók is, de egyre inkább terjed az oktatás és az idegenforgalom területén is a nyugdíjas kedvezmény.

A nyugdíjrendszer átalakítása nem egyszerű feladat, mivel az egyensúlyt az biztosítaná, ha a jelenlegi 90 ezer fő/év születési szám minimum 150 ezer fő/év-re változna. A jelenlegi számok figyelembe vételével ma egy nyugdíjas év finanszírozásához 3 munkában eltöltött év lenne szükséges, ami teljesen irreális, mivel 20 év nyugdíjhoz 60 évet kellene dolgozni.