Keresés

Eddigi látogatóink száma


Garantált bérminimum 2013 nettó


Garantált bérminimum 2013Megkezdődtek a parlamenti tárgyalások a garantált bérminimum 2013-as mértékét illetően. Az egyeztetéseken részt vesznek a munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek. Az egyeztetések alapjául a kormány által készített hatástanulmányok szolgálnak, melyekben a pillanatnyi inflációs előrejelzés alapján 4,3 százaléknyi minimálbér és garantált bérminimum emelést terveznek, a jelenleg 93.000 forintos minimálbér és 108.000 forintos garantál bérminimum tekintetében.




Az még nyitott kérdés, hogy az emelés ezt a mértéket meghaladhatja-e 1-2 százalékponttal, a munkaadók egyáltalán az emelést sem tartják szükségszerűnek, a szakszervezetek még nem alakították ki álláspontjukat.

Nehéz biztos és megalapozott számításokat végezni, mivel a gazdaság nem éppen a fejlődő szakaszban áll, így a garantált bérminimum 2013-ban sem lehet sokkal magasabb, mint ebben az évben, ha egyáltalán változik. A cégek kevese fog kockáztatni, hiszen jó, ha a jelenlegi bérekkel fenn tudnak maradni. A kormány által prognosztizált 4.3 százalékos infláció esetén még ehhez hozzá kell számolni a folyamatos élelmiszer áremelkedést és rezsinövekedést, így az MSZOSZ szerint minimum 7.3 százaléknyi béremelést kellene végrehajtani, ami a minimálbér esetében 100.000 forintos bruttót jelentene, a garantált bérminimum 2013-ban pedig ezzel 116.000 forintra kellene változzon. A Nemzeti Bank ráadásul a kormány jóslatával szemben 5 százalékra teszi az infláció mértékét a következő évre. Mindezt figyelembe véve a szakemberek szerint a minimálbér összegét legalább 105.000 forintra, a garantált bérminimumot pedig 102.000 forintra kellene emelni ahhoz, hogy további kár ne érje a munkavállalókat. Ez mindössze a családok szinten tartásához lenne elegendő, ugyanis a most érvényben lévő minimálbér a létminimum 75 százalékát fedi le.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége közleményt adott ki a témában, megfogalmazva elvárásaikat, melynek lényege a minimálbér és a garantált bérminimum vásárlóértékének szintre hozása, legalább az ez év eleji állapot megközelítésével. Legfontosabbnak tartja a foglalkoztatási viszonyok megkönnyítését, a dói terhek csökkentését, melyhez jó megoldásként javasolja az alacsony keresetűek személyi jövedelemadó kulcsának csökkentését, ezzel elérhető lenne a nettó bér emelkedése. A MOSZ véleménye, hogy a lelassult előrehaladás legfőbb oka a magyarországi fogyasztás nagy mértékű visszaesése, mely a közeljövőben nem is fog változni. Érdekességként rámutatnak arra is, hogy a rossz gazdasági és bérviszonyok ellenére a kisebb keresetű családok a bérnövekedésük arányában sokkal többet költenek hazai termékekre, mint a jól keresők. A közleményben rávilágítanak még egy érdekes tényre, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb keresetű munkavállalók túlóra vállalással igyekeznek emelni a minimálbér, vagy garantált bérminimum összegén, csak épp ettől kialakult egy érdekes helyzet, mi szerint a nagy arányú túlórák mellett megmarad, vagy talán még növekszik is a nagy arányú munkanélküliség, hiszen ha a túlórában végeztetett munkát plusz egy munkavállalónak adná a foglalkoztató, némi egyensúly keletkezhetne ezen a téren.